Nyílt levél a Képviselőtestület tagjaihoz

2006. július 19. 20:31:01

Hévíz Város Önkormányzat Képviselőtestülete
Önkormányzati Képviselő

Tárgy: Hévíz 1627/4 hrsz. területre vonatkozó településszerkezeti
terv és szabályozási terv módosítása


Tisztelt Önkormányzati Képviselő Úrhölgy / Képviselő Úr!

Füzesi Lászlóné elnök a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület (8380 Hévíz, Széchenyi u. 34.) nevében az alábbiakra kívánom felhívni Tisztelt Képviselő Úrhölgy / Képviselő Úr figyelmét:

Hévíz polgármesterének előterjesztésében (166-88/2006.) a város településszerkezeti tervének és szabályozási tervének módosítása került napirendre, annak érdekében, hogy a 1627/4 hrsz. ingatlant különleges idegenforgalmi területté lehessen nyilvánítani, majd ott élményfürdő beruházást lehessen felépíteni.

Az előterjesztés a Hévízért Egyesület véleménye szerint jogszabálysértő, így annak alapján jogszerűen határozat sem hozható. Amennyiben erre mégis sor kerül, mind a Közigazgatási Hivatalnál, mind az Alkotmánybíróságnál meg kívánjuk tenni a megfelelő jogorvoslati lépéseket a meghozott határozattal/rendelettel szemben.


Indokolás:

1.
Az előterjesztés előkészítője elmulasztotta annak előzetes környezeti vizsgálatát

Az EU 2001/42/EK Irányelve alapján a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet kimondja, hogy

1. § (3) Várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége [Kvt. 43. § (5) bekezdés b) pontja]
a) a település egy részére készülő szabályozási tervnél, illetve helyi építési szabályzatnál, továbbá olyan más, a (2) bekezdés b) pontjába tartozó tervnél, illetve programnál, amely helyi szinten kis terület használatát határozza meg;

A környezeti vizsgálat szükségességének eldöntéséhez a rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a kidolgozó (jelen esetben a polgármester) ki kell, hogy kérje a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. E szervek véleményük kialakításában a hatáskörükbe tartozó és a szóban forgó terv, illetve program jellege alapján a tervre, illetve a programra vonatkoztatható szempontokat veszik figyelembe.

A kidolgozónak a vélemény kérésekor, annak megalapozásához, legalább a következő tájékoztatást kell megküldenie:
a) a tervezési feladat (terv, illetve program címe, típusa, tartalma, tervezési terület);
b) a terv, illetve program célja;
c) módosítás esetén a módosítás lényege és az eredeti tervhez, illetve programhoz mért jelentősége;
d) a 2. számú mellékletben foglalt szempontok alkalmazásához a rendelkezésére álló és általa adható információ.

A kidolgozó a véleményt a tájékoztatáshoz szükséges információ rendelkezésére állásakor haladéktalanul kikéri, és a véleményadásra határidőt állapít meg, amely nem lehet kevesebb, mint 15 nap.

Nem vitás, hogy ezeket a lépéseket a polgármester elmulasztotta az övezeti átrosolásról szóló előterjesztés előkészítésekor, így viszont érvényes döntést hozni az előterjesztésről nem lehet, illetve amennyiben mégis ez megtörténne, azt a Közigazgatási Hivatal kifogásolni fogja, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisíti.

Talán nem kell bizonygatnunk, hogy egy megsemmisített önkormányzati rendelet nyomán kialakult helyzetben az önkormányzat lesz az, aki kártérítési felelősséggel fog tartozni azzal a beruházóval szemben, aki jóhiszeműen jogot szerzett és pénzeszközöket invesztált az ingatlanba.

Ha pedig az önkormányzat ezt a kártérítési felelősséget ki akarná zárni egy ajánlattételi felhívásban vagy egy adásvételi szerződésben, úgy azt kockáztatja, hogy nem lesz, aki megveszi az ingatlant.


2.
Hibás a településszerkezeti terv módosítás előterjesztése

Az Építési törvény 10. § (3) bekezdése szerint a településszerkezeti tervet a megyei és a szomszédos települési önkormányzatokkal is véleményeztetni kell, ez azonban az előterjesztéshez csatolt iratok tanúsága szerint elmaradt.

Ugyanígy az Építési törvény 11. § (1) bekezdése szerint a településszerkezeti terv részterületre vonatkozó módosítása során annak hatásait az egész településre (szükség esetén annak határain túl is) vizsgálni kell – jelen esetben ez is elmaradt.

Végül a településszerkezeti tervek módosítására is alkalmazandó az a szabály, amit az Építési törvény 9. § (2) bekezdése határoz meg:

A településrendezési eszköz kidolgozása előtt meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehessenek. Ennek során:
a) az érintett népesség, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ezért a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni a településrendezési eszköz kidolgozásának elhatározását,
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos tájékoztatásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, valamint a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.

Ezek szinte mindegyike elmaradt a tervezet előkészítse során, így ezek együtt már alapos indokot fognak szolgáltatni a Közigazgatási Hivatal számára egy törvényességi észrevétel megtételéhez.

3. Az érintett lakók érdekeinek figyelmen kívül hagyása

Az ügyben általunk felkért és eljárt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő előzetes szóbeli véleménye szerint a tervezett idegenforgalmi beépítéssel, a forgalom megnövekedésével, illetőleg az építkezésekkel kapcsolatosan megnövekvő környezetterheléssel és egyéb tényezőkkel együttesen előálló ingatlan értékcsökkenés az Attila út érintett szakaszán élők tekintetében legalább 30 házra nézve egyenként minimálisan 15% károsodást jelent majd. Tekintettel arra, hogy az érintett területen meglévő házak közül a szerényebbek is legalább 20 millió Ft forgalmi értékűek, az önkormányzatot, mint egyetemleges kötelezettet fenyegető kártérítési perek összege a legkonzervatívabb számítás szerint is meghaladja a 100 m Ft-ot.

A helytelen önkormányzati döntés esetén a vázolt eljárások és perek lényegében elkerülhetetlenek.

Amennyiben a településrendezési tervek jelenlegi formájukban elfogadásra kerülnek, a felsorolt jogsértéseket a Hévízért Egyesület az illetékes fórumok elé kívánja tárni, és az egyéb jogszabályokban fellelhető, fegyelmi és büntetőjogi felelősség érvényesítését is szükségesnek tartja.

A felsorolt lehetséges jogsértések, továbbá a települési közös vagyonnal és területtel való gazdálkodás során elkövetett hibák arra is érdemesek, hogy az országos sajtó és a helyi nyilvánosság minden részletéről értesüljön, amiről az Egyesület szintén gondoskodni kíván.

Kérem, hogy a fenti szempontokat döntése során megfontolni szíveskedjék.

Tisztelettel,
Hévíz, 2006. június 26.



Füzesi Lászlóné elnök
Hévízért Városvédő, -Fejlesztő,
Kulturális Egyesület