|
| Részgyőzelem Hévízen! |  |
2006. júniuss 25. 20:29:45
Tavaly nyáron, 2005-ben, a Hévízért Városvédő Egyesület megkereste a egy, a Hévízi-tó közelébe álmodott luxusszálloda-beruházás ügyében. Megállapítottuk, hogy a tervezett idegenforgalmi komplexum károsan befolyásolná a tó ökológiai állapotát. Mi több, az építkezésnek helyet adó telek egyes részei védelemre érdemes lápterületek. A héviziek és a Védegylet mindezt 2005. szeptember nyolcadikán sajtóközleményben is tudatta azért, hogy a Hévizi-tó sorsára terelje a közvélemény figyelmét.
Mindezek ellenére a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon különösebb vizsgálódás nélkül engedélyt adott az építkezésre. A történet azonban itt szerencsére nem ért véget.
A Hévízért Városvédő Egyesület fellebbezése nyomán az ügy ugyanis másodfokon feljebb, az országos zöldhatósághoz került (Főfelügyelőség). A Főfelügyelőséghez tavaly augusztusban eljuttatott levelünkben jeleztük természetvédelmi aggályainkat. Egyrészt kértük, hogy az engedélyezés során legalább a részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írják elő. Másrészt kértük azt, hogy a zavaros és hiányos lápnyilvántartások miatt az engedélyezés folyamatát függesszék fel, amíg a terület mibenlétének tisztázására (az ún. láp jogi jelleg megállapításra vonatkozó) hivatalos eljárást le nem folytatják. Magyarul nézzék már meg az urak, hogy láp, vagy nem láp, mert hazánkban a lápok automatikusan védettek.
A Főfelügyelőség - megelégedésünkre - még tavaly augusztusban felülbírálta a területi hatóság általunk sérelmezett döntését és elrendelte a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését.
A hatástanulmány idén, a 2006. év elején benyújtásra került, azonban véleményünk szerint számos szakmai hibát, hiányosságot tartalmazott, különös tekintettel a tanulmány természetvédelmi részére. Ezeket az észrevételeinket meg is osztottuk a Főfelügyelőséggel. Bár ennek készítője, Borhidi Attila akadémikus ezután nyilatkozatban bírálta az ügyben eljáró társadalmi szervezeteket, amire két nap múlva nyílvánosan válaszoltunk : "A Védegylet meglátása szerint Dr. Borhidi Attila megbízott természetvédelmi szakértő feladata nem a civil szervezetek minősítése a sajtónyilvánosság előtt, illetve egy természetvédelmi szempontból vitatott beruházás melletti lobbizás, hanem egy megfelelő színvonalú, az engedélyező zöldhatóság által befogadható hatástanulmány elkészítése." Így tettek a héviziek is: Koperikuszi fordulat a hévízi lápok kutatásában? - Avagy a "lápkirály" találkozója a betonkádakkal és az építési törmelékkel.
A zöldhatóság legalábbis részben megalapozottnak kellett hogy találja észrevételeinket, mivel a hatástanulmányt hiánypótlásra visszadta. Sőt! Ismételt sürgetésünkre a felügyelőség megkezdte a "láp, vagy nem láp" kérdés eldöntését, szakszerűbben: a láp jogi jelleg megállapításra vonatkozó eljárást.
Nonszensznek tartottuk ugyanis, hogy egy területre vonatkozóan, mely legalább is részben gyaníthatóan láp, engedélyezési eljártás van folyamatban, anélkül, hogy tisztában lennék azzal, vajon a törvény erejénél fogva (ex lege) védett lápterületről van-e szó, vagy szimpla építési telekről. Érveink lassan meggyőzhették a hatóságot, ugyanis kezdeti, óvatoskodó, időhúzó hozzáállásukon változtatva felfüggesztették az engedélyezést, és mint említettük - megindították a láp jogi jelleg megállapításra vonatkozó eljárást.
Az ügyben április végén tartott közös terepbejárást követően a Védegylet írásban juttatta el álláspontját a terület lápi jellegéről a felügyelőségre. Ebben a telek egy részére (kb. a déli 40 %-ra) a láp jogi jelleg megállapítását, és így a természetvédelmi törvény alapján a védettség kimondását kértük. Az eljárásba hivatalos szakértőként bevont Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a bejárást követően a miénkhez hasonló következtetésre jutottak, és szakvéleményükben kisebb módosításokkal az általunk is javasolt terület láp jellegét állapították meg.
Mindezek figyelembevételével a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006. június 9-i dátummal a kérdéses terület déli harmadára a láp jelleget megállapította, és védelmet kimondta Ezzel az építési terület egy része védetté vált, és a teljes beruházás létjogosultsága megkérdőjeleződött.
Bár a beruházás sorsa továbbra is lebeg a levegőben, de újra kell gombolni az egész kabátot. Jelentős erdeménynek könyveljük el, hogy a társadalmi szervezetek nyomásására megalapozottabb, a szakmai kritériumoknak megfelelő vizsgálatok és eljárások folytak le az ügyben, amelyek jelentős részben alátámasztották a civilek által hangoztatott állításokat.
Szomorú belegondolni ugyanakkor, hogy a társadalmi szervezetek határozott fellépése nélkül, a friss határozat szerint is védett lápterületen, ma már építkezés folyna. Felbecsülhetetlen, hogy - mivel a társadalmi szervezetek nem követhetnek nyomon minden beruházást és engedélyezési eljárást - országszerte mennyi természeti érték megy veszendőbe, hasonlóan ahhoz, ahogyan a most védetté nyilvánított hévízi terület is megsemmisült volna a rá irányuló koncentrált figyelem, és a társadalmi szervezetek munkája nélkül.
Mindez megkérdőjelezi a természetvédelmi hatósági struktúra átalakítása kapcsán zajló sikerpropaganda hitelességét is, és alátámasztja a civilek aggályait, akik szerint a folyamatosan növekvő feladatmennyiséggel terhelt, alulfinanszírozott, alacsony létszámokkal dolgozó, és jelenleg is leépítés előtt álló hatósági rendszer képtelen hatékonyan érvényt szerezni a környezet- és természetvédelmi jogszabályoknak.
Jávor Benedek
Védegylet -
 |
|
